A kriptográfia fontos része a biztonságos internethasználatnak. De miért is kellene róla többet tudni? Nem elég informatikusokra és biztonsági szakértőkre hagyni?
Az igazság az, hogy minden alkalommal, mikor internetet használsz, a személyes információid és adataid lopás veszélyének vannak kitéve. Minél többet tudsz a kriptográfiáról és a biztonságról, annál jobb.
Az alábbiakban egy gyors útmutató található, ami bevezetőt nyújt a témába és segít megtanulni a kriptográfia alapjait.
Mi az a kriptográfia?
A kriptográfia számos különböző módszerrel foglalkozik a kommunikáció védelmének és titkosításának érdekében, hogy harmadik fél azokat ne tudja lehallgatni és értelmezni.
Két lépésből áll: titkosítás és dekódolás. A titkosítás az a folyamat, amikor rejtjelzést alkalmaznak a nyílt szövegre (rendes szöveg), hogy chiphertext (titkosított szöveg) legyen. A dekódolás során ugyanazt a rejtjelet használva a ciphertext nyílt szöveggé válik.
Bár a kriptográfia modern tudományágnak tűnik, valójában hosszú idő óta jelen van. Az emberek már több száz éve keresnek módokat kommunikációjuk titokban tartására. Például, a tábornokok gyakran küldtek kódolt üzeneteket a tiszteknek, hátha elfogja az üzenetet az ellenség.
Miért kellene, hogy érdekeljen a kriptográfia?
Talán a kriptográfia nem látszik fontosnak számodra, de az internet felemelkedésével minden fajta kommunikációd és veled kapcsolatos információ elérhető a kormányok és hackerek számára. Kémkedhetnek az aktivitásod után, lehallgathatják a kommunikációdat, sőt még a személyes adataidat is ellophatják.
Többféle technológia elérhető már, hogy megvédjen ezektől a fenyegetésektől. Azonban a kriptográfia alapvető ismerete nélkül nehéz kiigazodni azon, hogy mit érdemes megvenni, és mely termékek nem annyira biztonságosak, mint amennyire annak tűnnek.
A kriptográfia megértésével jobban meg fogod tudni magad védeni az online fenyegetések egy nagy részétől.
Hogy működik a kriptográfia?
A kriptográfia rejtjeleken alapul. A rejtjel lényegében egy kód, aminek segítségével a kommunikáció titkosításra kerül, hogy egy harmadik fél, ha megpróbálja lehallgatni az üzenetet, ne értse meg.
Egyszerű példa a rejtjelre a Caesar-rejtjel. Ez az első jól ismert rejtjel, amit Julius Caesar használt Kr. e. 58 körül. Katonai levelezésében a betűket egy meghatározott számmal eltolta fel- vagy lefelé az ábécében, ezáltal titkosította azt. Mikor a parancsnokok megkapták az üzenetet, a betűk visszahelyettesítésével dekódolták az üzenetet.
Ez egy nagyon könnyű példa a rejtjelre, olyan, amit még kezdők is könnyen feltörhetnek, azonban tökéletesen bemutatja a kriptográfia használatát és működését.
Modern kriptográfia
Ma a kriptográfia négy fő ágazatát használják fontos információk titkosítására.
• Szimmetrikus kriptográfia: Talán ez a legegyszerűbb formája a kriptográfiának, amiben egy kulccsal titkosítják és dekódolják az üzenetet. A Caesar-rejtjel esetében a kulcs az a szám lenne, ahány hellyel eltolták az ábécé betűit. A szimmetrikus kriptográfia fő kihívása a kulcs biztonságos eljuttatása a dekódoláshoz. Ez a fajta titkosítás ma is használatban van, az Advanced Encryption Standard, vagy AES-ként ismert rendszer az iparági szabvány.
• Aszimmetrikus kriptográfia: A titkosítás ezen formája hasonló a szimmetrikus kriptográfiához, azzal a különbséggel, hogy két kulcsot használ. Az egyiket az üzenet titkosítására, a másikat pedig a dekódolására. Általában emaileknél és elektronikus aláírásoknál használják.
• Hashing: Olyan eljárás, amelyekkel bármilyen hosszúságú adatot adott hosszúságra képezhetünk le. Az információ titkosításának ez egy nagyon hatékony módja. Azonban, ha a matematikai egyenlet, amivel az információ titkosítva lett, egy kicsit is különbözik a dekódolási folyamatnál (sérülés vagy harmadik fél manipulációja), az üzenet elveszik. Jelenleg az SHA-256 a legfejlettebb hash algoritmus.
• Kulcscserélő algoritmus: Mint korábban említésre került már, az egyik legfőbb probléma a kriptográfiában a dekódoláshoz szükséges kulcsok biztonságos cseréje egymás között. Itt kellenek a komplex kulcscserélő algoritmusok, amiknek segítségével biztonságosan továbbíthatóak a cipher kulcsok egyik személytől a másikhoz.
Hogy használják ma a kriptográfiát?
A kriptográfiát számos különböző módon használják, de legfontosabb felhasználási módja a személyes információk titkosítása.
Minden alkalommal, mikor hitelkártyával vásárolsz, előfizetsz egy szolgáltatásra, vagy személyes adatokat adsz meg online, kriptográfia használatával biztosítják, hogy csak te és az a személy vagy szervezet, akinek az infókat küldöd, érje el őket.
Miközben a legtöbb alkalommal ez a biztonság elég, továbbra is kerülhetnek rossz kezekbe az adataid.
Hogyan tudod megvédeni magad?
Ha fejleszteni szeretnéd az internet kapcsolataid biztonságát, valamint biztosítani azt, hogy minden személyes adatod és információd titkosított legyen, érdemes egy virtuális magánhálózatba, vagyis VPN-be fektetned.
A VPN-ek segítségével minden online adatátviteled a legkifinomultabb biztonsági intézkedések használatával kerül titkosításra. Ez azt jelenti, hogy kormányok és hackerek nem férhetnek hozzá a nevedhez, tartózkodási helyedhez, böngészési előzményeidhez, banki adataidhoz és további fontos részletekhez.
Nem minden VPN ugyanolyan. Több minőségi szolgáltatás elérhető, de mi valamelyik következőt ajánlanánk kipróbálásra.
Ezen VPN-ek bizonyítottan teljesen megbízhatóak és kiválóan tartják biztonságban identitásodat és személyes adataidat online.