A fejlett titkosítási szabvány (AES) az egyik legnépszerűbb és legismertebb kód / titkosítási eljárás / algoritmus, amelyet az online felülettel rendelkező vállalatok használnak az online adatok biztonságának védelmére. Az interneten jelen lévő cégek nagy többsége – mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatok – az AES titkosítási eljárást alkalmazza adatvédelmi protokolljának részeként.
Ebben a blog posztban szakszavaktól mentes, egyszerű, közérthető módon próbáljuk megvilágítani ennek az igencsak speciális témának a lényegét. Mit jelent az AES? Milyen funkciókkal rendelkezik és hogy működik? Milyen módon alkalmazhatnánk ezt a szabványt a szokásos online aktivitásunk során? Az alábbiakban ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.
Lássuk tehát, hogy mit érdemes tudni a fejlett titkosítási szabványról!
Mit jelent az AES?
Az AES, vagyis a fejlett titkosítási szabvány az online információk titkosításának egy olyan módja, amely blokk alapú (blokkrejtjelező) titkosítási algoritmust használ az adatok biztonságát veszélyeztető online fenyegetésekkel szemben. Ez tekinthető a leghatékonyabb és legnépszerűbb titkosítási eljárásnak, amelyet a vállalatok az egyre nagyobb számban előforduló személyes adatokkal való visszaélések ellen alkalmaznak. Az olyan óriásvállalatok, mint például a Google, a Facebook, az Amazon vagy az Apple is az AES titkosítási eljárást használják az online adatok védelmére.
Az AES szabvánnyal – a kód megalkotóinak nevéből rövidítve – Rijndael néven is találkozhat.
Az AES rövid története
Az AES megalkotása előtt létezett egy régebbi, DES (Data Encryption Standard) elnevezésű adat titkosítási rendszer, melyet az IBM informatikai óriáscég fejlesztett ki és az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet hagyott jóvá. Ez a titkosítási rendszer az 1970-es években került bevezetésre és több mint két évtizeden át szolgálta az internetes társadalmat, amikor is a biztonsági szakemberek az 1990-es évek közepén felismerték, hogy az addig alkalmazott titkosítási rendszer nem nyújt elegendő védelmet az adatszivárgás és a hackertámadások ellen.
A DES szabvány sebezhetősége a nagy nyilvánosság számára akkor vált tagadhatatlanná, amikor egy etikus hackeléssel foglalkozó szervezetnek 24 óra alatt sikerült meghackelnie a DES rendszerét. Ez vetett véget a DES mint szabványos titkosítási protokoll közel egy emberöltőnyi ideig tartó egyeduralmának.
Öt évnek kellett eltelnie, hogy egy másik titkosítási rendszer lépjen a korábbi szabvány helyébe. Hogy mi tartott ennyi ideig, egy másik történet, ám röviden összefoglalva az alábbi események zajlottak a háttérben.
A DES ettől kezdve tehát nem tölthette be a szabványosított titkosítási rendszer szerepét. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatal a világ vezető tech vállalatainál – elsősorban az IBM, a Towfish, a Rijndael, az RSA Security és a Serpent vezetőségénél – szorgalmazta egy új titkosítási modell kidolgozását.
Minden egyes elkészült tervezet értékelése hosszadalmas és szigorú volt. Az új protokollnak át kellett mennie valós idejű támadási értékeléseken, viták és érvelések sorozatán, valamint minőségi teszteken is. Csak 5 év intenzív tesztelési procedúra után mondták ki, hogy a versenytársak közül a Rijndael a legjobb titkosítási rendszer. A szabványosítást követően a Rijndael új elnevezést kapott és AES néven vált ismertté.
A Rijndael márkanév a két belga tervező, Vincent Rijmen és Joan Daemen családnevének játékos összevonásából származik.
Hogyan működik az AES?
Az AES működése egy olyan titkosítási eljáráson / kódon alapul, amely a blokkalapú titkosítási eljárások közé tartozik. Az AES működés alapvetően olyan műveletek sorozatából áll, mint például a permutáció vagy a helyettesítés.
Ahogy azt bizonyára Ön is tudja, minden adat – legyen az szöveges, audio, képi vagy videó formátumban – bizonyos adatmennyiséget tartalmazó csomagban kerül továbbításra, melyet bitnek hívunk. A közvetített adatmennyiség alapegysége a bit, 8 bit pedig egy byte-ot tesz ki. Az AES összes számítási művelete byte-szinten történik.
Az AES működése során az adatok 16 byte-os blokkokba rendeződnek, melyek tovább egyesülve egy 4×4-es mátrix alakzatot vesznek fel. Az EAS változó számú számítási körrel működik, és ez a szám a kulcs méretétől függ.
Ez a kulcs egy speciális kód, amelyet az AES az adatok titkosításához használ. Mivel az AES egy szimmetrikus kulcsú rejtjelező szabvány, a titkosítás feloldásához is ugyanazt a kulcsot kell használni. Az AES rendszerében háromféle kulcs szerepel: a 128 bites, a 192 bites, és a 256 bites blokkméret. Méretüknek megfelelően a három kulcstípus 10, 12, valamint 14 számítási kört tartalmaz.
Hol használják az AES szabványt?
Az AES népszerűsége a standardizálást követően is töretlenül ívelt felfelé, és a későbbi minőségi tesztek is azt igazolták, hogy az AES minden idők legjobb titkosítási rendszere. 2003-ban az Amerikai Egyesül Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa a szigorúan titkos adatok kezeléséhez is megfelelőnek találta az AES szabványt.
Az AES egy ingyenes, bármilyen típusú és méretű állami vagy magánszervezet által szabadon használható biztonsági eszköz az online adatok védelmére. Az AES-t jelenleg is számos területen használják, ezt közül néhányat meg is említünk a továbbiakban.
A VPN-ek
A VPN, azaz a virtuális magánhálózat egy olyan eszköz, amelynek segítségével bárki névtelenül böngészhet az interneten. A VPN nem csak a személyazonosságot, de a felhasználó földrajzi helyzetére vonatkozó adatokat is elrejti, így a felhasználó anélkül használhatja a nyilvános hálózatokat, hogy gondja lenne az adat- vagy az információbiztonságra.
Napjaink piacvezető VPN szolgáltatói – mint például a NordVPN vagy az ExpressVPN – az AES titkosítási szabványt használják működésük során. Ha tehát Ön is VPN használat mellett dönt, mindenképpen olyan szolgáltatót válasszon, amelyik az AES szabvány szerint működik.
Adattömörítési eszközök
Az interneten keresztül történő fájlmegosztás során már Ön is bizonyára találkozott azzal a problémával, hogy a letöltés vagy a feltöltés a fájl mérete miatt problémássá válik. Erre jelent megoldást az adattömörítés, amikor is a fájl eredeti méretét a töredékére csökkentjük, ezáltal gyorsabbá válik a megosztásuk is. A tömörítés azért is hasznos, mert elektronikus eszközeinken jóval kevesebb helyet foglalnak a tömörített fájlok. Az adattömörítéshez használt eszközök, programok és szoftverek mindegyike AES szabványt használ.
Titkosítási eszközök
Személyes adataink biztonsága érdekében számos titkosítási eszköz közül választhatunk. Az olyan programok, mint például a FileVault vagy a BitLocker, titkosítják az adatainkat, így azokhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá. A titkosítási eszközök legtöbbje AES szabványt használ.
Összegzés
Míg az internet egyre könnyebbé teszi mindennapi életünket, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy online tevékenységünk és adataink minden eddiginél nagyobb veszélynek vannak kitéve. Fontos tehát, hogy ismerjük és használjuk is az internetes biztonsági eszközöket, hiszen ha hatékonyan alkalmazzuk őket, biztonságban tudhatjuk magunkat a kibertámadások ellen.
Reméljük, hogy ebből a rövid ismertetőből hasznos információkat tudott meg a fejlett titkosítási szabványról (AES) és a legfontosabb online biztonsági eszközökről.
Az AES jelenleg a legbiztonságosabb titkosítási eszköz, és az várhatóan a közeljövőben még így is marad. Tehát most, hogy már részletesebben ismeri ezt az eszközt, hatékony fegyverként vetheti be az adatbiztonság maximalizálása érdekében.